Az írónőről
Ebben a pontban kicsit magamról szerettem volna összeszedni pár dolgot, bár az igazság az szörnyen rémes a bemutatkozó képességem.
Kezdjük talán a külsőmmel... Nos képzelj el egy kb. 156 - 160 cm közötti, 67 kiló körüli,  hosszú szőke - igen eredeti - hajú lányt. Alapjában véve nem gondolom magam túl ducinak, bár mostanában nasizgattam is ( és világ életemben nasi függő voltam) . Hiába festettem be a hajam mahagónival, rózsaszín hajfestékkel vagy akár sötétbarna melírral, én mindig a szőke kisegér maradok.
A látásom nem tökéletes, ahogy a hallásom sem a legeslegprofibb ellenben a szaglásom  a legtutibb. Látásomat orvosolni tudom fekete keretes szemüvegemmel, na de a hallásom miatt számtalanszor megismétlem a " Mit is mondott/ mondtál?" kérdéssorozatot.
Remélem a külsőmről ennyi elég is volt, mert hirtelen ennyi minden jutott eszembe.
Belső tulajdonságaimról talán elsőre a locsi fecsi szám jut eszembe, hiszen majdnem mindig beszélek mielőtt gondolkoznék érdemes - e kinyitnom. Majdnem mindig pozitív, optimista vagyok kivéve az olyan pillanatokat, amikor korán reggel nem ittam meg a kávém és már előtte  értelmetlen kérdéseket tesznek fel, esetleg mikor már tényleg olyan rossz a dolog, hogy szóhoz sem jutok.
A körülöttem lévők azt mondják gyerekes vagyok még bizonyos szinten, szerintem is éretlenebb vagyok mint a többi korombeli. Viszont a munkámban  illetve a hobbimban (szerkesztés) próbálom a maximumot nyújtani. Mint ebből kiderül maximalista vagyok, még ha nem is igazán látszik.. Ellenben könnyen felejtek (ezért is jegyzetelek), hagyok el dolgokat és kések el dolgokkal. Imádom a kisállatokat - főleg a kutyusokat, cicákat - valamint a Minyonokat, ha pedig meglátok egy Minyonos cuccot vagy egy kutyust egyből jön a kattanásom, mégpedig "Vigyük haza" besorolásként.
Nagyon sokáig nem fogadtam el magam, mindig mindenért magamat okoltam - legyen az barát elvesztése, veszekedés, bármi - , sosem fogadtam el a plusz kilóimat, pattanásaimat. 21 évem során igen kevés baráttal rendelkezem, de ennek ellenére jó ismerkedő vagyok. Szívesen fogadom az építőkritikát, addig míg szép hangnemben kapom.
Mára még az ekcémámat is kezdem megszokni. Alapvetően empatikusnak, barátságos kicsit félénk de nagyszájú lánynak tartom magam.
Ha ezt a kis szösszenetet elolvastad nagyon köszönöm, remélem továbbra is velem tartasz életem első Fantasy történetének írásában. 

Üdv.:
Cat   
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése